"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bástyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." – írja báró Orbán Balázs Szárhegyről, akinek sikerült szinte egymondatba sűrítenie Szárhegy képének csodálatos hangulatát.

 A keleti-Kárpátok gyöngyszemét, a gyergyói-havasoktól védett medencét nem csak természeti szépsége teszi csodálatossá. Az érdeklődőt éppúgy elbűvölheti a vidék történelem, múltja is. E régió ősiségének példaértéku bizonyítéka Gyergyószárhegy. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben találhatók, a Szárhegy nevet a XV. Század okleveleiben használták először. A falu múltja szorosan összefügg a Lázár-dinasztia történetével és a nagyúri család ősi fészkével, a Lázár-kastéllyal. De mielőtt még rátérténk eme pompás épület bemutatására tegyünk egy kis sétát Gyergyószárhegyen és szűk környékén. A település Gyergyószentmiklóstól 6 km-re található Észak -Nyugati irányban. A medencét többször támadták a törökök, tatárok. Ezeket a harcokat falu és lakossága gyakran megsínylette.

 A gyergyóiak és tatárok közti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb mely alá a vereséget szenvedett tatárokat temették, ájhagyomány szerint ide 500 támadót hantoltak el, míg a csatában csupán 15 helybéli vesztette életét. A 770 méter tengerszint feletti magasságban települt községet az erdélyi körvasúton, illetve a 12-es műúton Maroshévíz felől vagy Gyergyószentmiklós felől lehet megközelíteni. Az 1992-es népszámlásás szerint a község lakossága 3722 fő volt, ennek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű.

 Gyergyószárhegyhez tartozik Güdüc, egy kis hegyi település, ahová a környékbeliek szivesen járnak veekendezni, ez a kedvtelés az épitkezésen is meglátszik. A közel 800 méteres magasságban létesült kis falu, mint a környéken sok esetben a községközponttól távolabbi határrészen alakult ki, eredetileg a kaszálók és az állattenyésztés miatt létesítették.

Güdüc nemcsak nyáron, télen is csodaszép. A szervezett szános túrák során elbüvőlő tájakon vezet az út. Fenséges dombok, sötétzöld fenyők szegélyezik az útvonalat.  

 Ez a mesés környék az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult, belátható időn belül turistaparadicsommá fejlődhet. Csak 2007-ben közel 20 ház épült itt és remek sportolási lehetőségeket nyújt a környék, ugyanakkor edzőtáborok szervezésére ad lehetőséget. Még télen sem áll meg az élet, a dombokon szánkózók, sielők és snowbordosok csúsznak a havon, a szárhegyi jégpályán a korcsolyázás mellett, hokimeccsek teszik izgalmasabbá a mindennapokat.

 Habár a hideg évszak számos lehetőséggel kecsegteti a látogatókat, mégis farsangkor szivesen búcsúztatják el a telet Szárhegyen is.
A farsangi hagyománykör rendkívül szerteágazó és sokrétű. Székelyföldön számos formáját őrizték meg a farsangi játékoknak. A hagyomány megőrzéséért és fenntartásáért immár 15 éve közös farsangtemetést rendeznek Hargita megyében. Minden évben más-más község kapja meg a jogot a farsangtemetés megszervezésére, melyet 2007-ben Gyergyószárhegyen tartottak. Ezúttal 13 falu maszkos-alakoskodói gyűltek össze, már az érkezéskor szomorú ember nem maradt a látványtól.

 A rendezvény csúcspontja a hangos, lármázó felvonulás, mely során minden csoport a saját hagyományának megfelelő bábut kíséri utolsó útjára. Az Ilyés, Dobondi, máshol bika képében megjelenített gonosz telet jelmezes kíséret követi, akik állatokat, ördögöket és egyéb furcsa figurákat jelenítenek meg.
 Végül az igencsak díszes kíséret eltemeti a bábut és azzal együtt a telet is. A szórakoztató előadást a helyiek a házaknál hagyományos farsangi ételek kínálásával köszönik meg.
Gyergyószárhegy az átmenő idegenforgalom jelentős központja, megyei jelentőségû turisztikai pont. A Gyergyói-medence egyik legrégebbi települése újabban már Székelyföld egyik idegenforgalmi és mûvelődési központjává lépett elő.

 A falu mûemlékeiben szerencsésen párosul a klasszikus gótika, a reneszánsz és barokk formavilág, az egyszerûségre törekvő népi hagyománnyal. A
népi hagyományok ápolására létesített mûvésztelep, a festészeti kiállítások, a népi kismesterségek bemutatói országos hírnévnek örvendenek. Jól mûködő vendégfogadói hálózata példaszerûen mozgósítja a község lakosságát. 
 Gyergyószárhegy területe ősidők óta lakott, történelme pedig meglehetősen mozgalmas. A település legszebb ékessége egy kastély, mely ma kultúrális rendezvényeknek, táboroknak, fesztiváloknak és kiállításoknak ad otthont.

 A Lázár kastély területén a középkor előtti időkből csak szorványos leletek tanuskodnak: bronzkori, dák és 14. századi leletek kerültek elő. A várkastély valószinűleg 1450 és 1532 között épült több szakaszban, az asszonyok háza alatt feltárt udvarházat Lázár András már mindeképp használhatta. A kapubástya alatt három fázisban emelték a kapubejáratot kisérő épületeket. A kapuhoz kétoldalról védőfalak csatlakoztak. Az udvar méreteiből itélve a rezidencia kiemelkedő jelentőségű volt, a csempeleletek szerint elképzelhető, hogy a védőfalon belül lakóépületek is voltak.

 Lázár András fiai 1532-ben egy új kapuépületet emeltettek, ez a mai alapja, ennek kocsiáthajtójára ma is látható a kváderdíszes festéses építési felírat. A kori udvarházat Lázár IV. István bontatta el, ő volt Csík, Gyergyó és Kászonszék főbírája, néhol a régi alapokat felhasználva emeltette a nagyszabású épületet. Valószinűleg ezt követően építették pártázatos déli védőfalat, melynek a kapubástya is része. A sarkakon gey-egy óolasz stítisú bástyaszerű sarokpavilont emeltek 1629 és 31 körül. Az építető a fejedelm unokatestvére volt, királybírói ranggal, nemcsoda, hogy ehhez méltó rezidenciát óhajtott, így az épület tervezője olyan reprezentációs elemeket alkalmazott, melyeket a fejedelem által felügyelt épitkezéseken is használtak, ilyen a feliratokkal és címerekkel ellátott sarokbástya, a díszlépcsős loggia vagy a festett olaszfokok.

 Az udvart bekerítő falak közül csaka déli kapott kétsoros, vakárkádos pártadíszt, melyeket növényi motívumokkal festettek ki. Lázár IV: István a középkori szabálytalan kialakítási főúri rezidencia átépítésével, egy méreteiben impozáns, Erdélyben páratlan, belső udvaros, téglalap alaprazjú sarokbástyás épületegyüttest hozott létre. Az új déli kastélyhomlokzat elkészülte után elbontották a VI. Századi épületrészeket és felépítették a keleti védőfalat, melynek belső sarkában a sütőház és a konyha kapott helyet. Ezután az udvarház és a védőfal között szorost boltozott helyiségekkel építették be. Az udvar ÉNY-i sarkában épült fel a széki gyűleseknek helyet adó Hosszú palota, aminek közepén tömlöc volt. Az épület hatalmas belső emeleti terét Lovagteremnek keresztelték, az épület déli homlokzatán öt prifilált kőkeretes ablak sorakozik.

 A hagyományok szerint 1658-ban, a levéltár szerint 1696-ra készült el az északkeleti hétszög alaprajzú Veres-bástya, az északnyugatit azonban soha nem fejezték be. A kastély a XVII. század végére érte el legpompásabb kialakítását gróf Lázár Ferenc ideje alatt, ezt követően nemsokára a Rákoczi szabadságharc alatt a császári csapatok dúlása és gyújtogatásai miatt 1706-ban és 07-ben legégett a legfontosabb lakótömb, a falak bedöltek, csupán a keleti védőfal melletti épületrészeket tartották meg. Ezt átalakítva hozták létre a ma is álló, úgynevezett Asszonyok Házát, ez barokk külsőt kapott és 1742-re elnyerte végleges formáját. Az 1748-as újabb tűzvészt követően a kastély fokozatosan kezdte el veszíteni rezidenciális szerepét, lebontották az udvartartáshoz szükséges, rengeteg melléképületet és lassan pusztulni kezdtek a lakóépületek is, a XIX század közepére márcsak néhány helyiséget laktak. 
 A mûemlékvédelem szûkös keretei miatt egy teljes századon keresztül nem nyújtottak lehetőséget a kastély helyreállítására, helyi kezdeményezés és intenzív lobby billentette ki végül a holtpontról a tarthatatlan helyzetet és 1960-ban érvényt szereztek a konzerválási igényeknek. A régészeti kutatások után a helyreállítási munkálatok a 80-as évek elején kezdődtek. A mintegy 20 éven át tartó rekonstrukció során helyreállították a délnyugati és délkeleti bástyát, az északkeleti Vörösbástyát, a Hosszú palotát , a csonka északnyugati bástyát, valamint a tömlöcöt, a kapuépületet és a déli homlokzatot.

 Utolsóként 1990-91-ben készült el az északkeleti épületrész az Asszonyok Házának a megerősítése és tetőszerkezete, ezeket már nem az eredeti formájukban rekonstruálták, itt már vasbeton szerkezeteket is használtak.
A rekonstruált termekben a Szárhegyen 1974 óta működő Képzőművészeti alkotótáborok illetve népművészeti műhelyek termését helyezték el állandó és időszakos kiállításokon.
 1996-tól a Lázár Kastélyt a Hargita Megyei önkormányzat által fenntartott Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont mûködteti. 
Mielőtt Szárhegy többi figyelemre méltó turisztikai látnivalóit is megismernénk, kicsit még maradjunk a Lázároknál, hisz a Szárhegyi Lázár család a Székelyföld egyik legjelesebb és legkorábbról ismert katolikus nemesi családja. Az 1345-ös oklevelekben már említik Lázár Egyed csíki kapitány nevét, korai birtokuk Csíkszenttamáson lehetett,Gyergyószárhegyre a XV. Század közepén telepedhettek, amikor is a család 1456-ban V. László királytól címeradományt nyert. Lázár Bálint Kászonszék hadnagya is királybírója volt, a szék kiváltságait Zsigmond királytól nyerték, amit Mátyás király erősített meg. A család első Szárhegyen letelepedett tagja Lázár András volt, aki 100 napos búcsút eszközölt ki a falunak és ő elnökölt 1506-ban, a vajdák túlkapásai miatt ِösszehívot Agyagfalvi Nagygyûlésen. Testvére Balázs, Csíkszék követe volt, állítólag ő építette a csíksomlyói ferences kolostor keleti szárnyát.

 András fiai közül István Csík, Gyegyó és Kászonszék királybírája, Ferenc is királybírói rangot kap ugyanakkor hadnagy, János fia Szapolyainak volt a híve és követe, ez utóbbi unokája Druzsiánna volt először Habsburg Ferdinánd, majd János Zsigmond hadvezérének Betlen Farkasnak a felesége. Utóbbi házaságból született Betlen Gábor, fejedelem és Betlen István Erdély kormányzója, a két gyermek néhány évig a szárhegyi kastélyban nevelkedett a „székelyek szigorú ében”, Lázár III. András udvarában, aki később főkirálybíró lett. Az ő fia István karrierje és hatalma megnő, miután befolyásos unokatestvérét Bethlent fejedelemnek választják. A királybirő István részt vesz a fejedelem hadjárataiban, majd annak halála után I. Rákoczi György szolgálatába áll. Az ő fia II. Rákoczi György híve lett, részt vett a moldvai és a lengyelországi áratokban ő is főkirálybirói tisztséget kapott, majd rlszt vett az Apafiellenes összeesküvésben, amiért várfogságra ítélték, fogarason vesztette életét. Utódja Ferenc hasonlóan mozgalmas politikai szerepvállalása kezdetén Csíkszék főkirálybírája és eleinte a Habsburg ház híve, a családnak 1702-ben szerezte meg a grófi címet. Később átpártolt a szabadságharc oldalára, ezért Moldvába kllett menekülnie, de a száműzetés után ismét Szárhegyen rendezkedett be, mint Csík, Gyegyó és Kászonszék királybírája.

 A család történetét eddig a pontig, a XVIII. századig lehet pontosan követni, ma a Lázároknak egyetlen tagja sem maradt Erdélyben, külföldön is csupán oldal illetve leányági leszármazottak élnek. 
 Gyergyószárhegy másik építészeti látnivalója a római katolikus plébániatemplom és eródítménye, mely a román kor és a késő gótika egyik szép emléke. Hargita megye mûemlékeinek hivatalos jegyzéke mûemléképületként tartja nyilván. A templom a "Bányá"-nak nevezett helyen, 786 méter magasan emelkedik, a hagyomány szerint 1235 körül építették, ezt az elképzelést Van Gondys, egyetemi tanár is megerösíti, aki szerint a templom a XIII. században készült, a keresztelőmedence is ebből a korból való, az egy darab homokkőből faragott keresztelő kutat a bukaresti Történeti Múzeumban állították ki. 1400-ban ismét újították az épületet, ezt már gótikus stílusban, ennek emlékét ma csúcsíves ajtó őrzi, az épitkezésről pedig kőbe vésett dátum tanúskodik. 1488-ban tornyot emeltek, egy évvel később pedig búcsú engedményt kaptak. A gyönyörû épületet 1658-ban és 1661-ben tatárdúlások pusztítják. Így a templomot 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották majd újjáépítették. A Lázár-család több tagja az altemplomban vannak eltemetve.

 1492-ben Lázár András közbenjárására adják ki azt a pápai bullát, ami alapján a teljes búcsú jogát kapja meg a szárhegyi plébániatemplom. A szárhegyiek azóta is tiszteleveszenk részt a búcsújárásokban, minden évben szinte ők az elsők, akik gyalogosan, egy keresztaljában elzarándokolnak Csíksomlyóra, hogy ott hálát adjanak és imádkozzanak a Szűzanyához. 
Szárhegy képét egy a Szármány-hegyen álló XV. századi gótikus kápolna is színesíti. A Nagybaczoni Baló család építette Urunk Színeváltozása tiszteletére. Az egykori gyergyói zarándokhely a késő gótika jegyeit hordozza. 
 És a gyönyörű építészeti műemlékek sora még most sem zárul, hisz itt van a környék másik ékessége a Ferenc-rendi kolostor. A Gyergyói-medence ma is legjelentősebb ferencrendi kolostora 1669 és 1752 között épült, Lázár István királybíró adományozott a helyet a barátoknak, az egyházi épületegyüttes barokk stílusban készült 1875-ben nyerte el ma is látható, végleges alakját. A kolostorépület négyzet alakú, délkeleti sarkához csatlakozik a már bemutatott barokk stílusú templom. Az együttes építtettoje Páter Taplocai Görög István volt, a ferencrendi kolostor egészen 1729-ig konventként működött, vagyis a magyar református egyház legfontosabb kormányzó és végrehajtó szerve itt kapott helyet. 1669-1674 között a kolostor rendházfőnöke Kájoni János volt, Erdély Pázmány Pétere. Kájoni János, ferencrendi szerzetes, orgonaépítő, orgonista és muzsikus, tanulmányait Csiksomlyón majd Nagyszombatban végezte. A mikházai, szárhegyi és csiksomlyói ferences rendházak főnöke volt, az erdélyi ferences custodia őre és püspöki helynök, Mindemellett a zenei dokumentumok buzgó gyűjtője és feljegyzője volt, maga is énekszerző és fordító. A szárhegyi kolostorban temették el 1687 áprilisában. Kisméretű szobra a kolostor falában látható. Az épületegyüttes fennállása óta mintegy 800 ferences barát lakott a kolostorban, melyből 51-et itt temettek el, a szerzetesek 1951-től voltak kénytelenek elhagyni a kolostort, mely közel 150 évig tanitézményként is működött 1771-től a Norma elnevezésű iskolát működtették, egészen 1906-ig, a kolostorban ma művészeti alkotótábor működik. 2,15 mp
És nemcsak a gyönyörű épületek miatt érdemes ellátogatni ide, a dolgos és vendégszerető helybéliek, mindig tudnak valami hangulatos programot ajánlani a vendégeknek, például a szárhegyi falunapok alkalmával.
De nemcsak a szervezett programok kínálnak izgalmas kikapcsolódást, Szárhegyen ugyanis sikerült egy országos szintű cross pályát is építeni, ahol 2006-ban szervezték meg az első szárhegyi nemzetközi versenyt, amelynek támogatója a Román Motoros Szövetség. A közel 30 versenyző majdnem 10 városból érkezett, hogy összemérjék erejüket az Enduro Cross versenyen. 
Az országos szintű megmérettetést a tervek szerint évente 1-2 alkalommal megszervezik majd. 
A versenypálya és a nézőtér folyamatos korszerűsítésével nemcsak évi 1,2 országos megmérettetést tudnak szervezni, hanem nemzetközi versenyeknek is otthont ad a szárhegyi pálya. Gyergyószárhegy életében mindig is fontos helyen volt és már 100 éves múltat tudhat maga mögött a szervezett sporttevékenység, a 60-as évektől az oktatás keretében fontossá vált az egészséges mozgás, másrészt a felnőtt sportklub is szervezett formát kapott. A helyi sport és műkedvelők kezdeményezésére 2000-ben létrehozták a Bástya Sportegyesületet. 
A gyermekek is nagy érdeklődéssel vesznek részt az izgalmas sport eseményeken, nem lenne meglepő ha később néhányan ezt a szenvedélyt választanák. Az utánpótlással szerencsére nincs gond, hisz a községben iskolaközpont mûködik, mely 1990 február 27-én Betlen Gábor fejedelem nevét vette fel. A községben mûködő óvódákban körülbelül 100 kicsivel foglalkoznak, míg az iskolaépületekben közel 500 gyermek tanul. Az általános iskolai osztályok hét épületben vannak elhelyezve, nagyjából ugyanannyi gyerek vesz részt az elemi oktatásban, mint az 5-8 osztályos tanításban. 
A gyergyószárhegyi Betlen Gábor Általános Iskola, azonos névvel egy Alapítványt is létrehozott 2005 márcában, mely igencsak komoly célokat tűzött ki maga elé, a legfontosabb mindenekelőtt a fiatalok támogatása, hogy megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani számukra.
A fiatalok munkáját nemcsak az iskolapadokban lehet utolérni, Szárhegyen ugyanis tíz évvel ezelőtt létrehozták a Cika néptánccsoportot, melynek körülbelül 40 tagja van. A csoport a helyi néptáncok és hagyományok gyûjtésével, feldolgozásával és ezek tanításával foglalkozik. A tánccsoportot ma már egy alapítvány mûködteti, mely a helyi értékek mellett a hazai kulturális rendezvényeket is támogatja. A fő cél továbbra is folytatni az oktató-nevelői munkát, valamint beépülni a régió eurointegrációs tevékenységeibe.

A helyi hagyományok, szokások megőrzésében nemcsak a kicsik, a község lakói egyaránt részt vesznek, ilyen esemény és egyben ünnepség a Szárhegyi Káposzta fesztivál. Régebben a falu lakói Gál napján kivonultak a “Cárina dűlőre”, hogy az ottani káposztásból közösen szüreteljék le az évi termést, ezt a szép szokást is sikerült újra életre hívni. Így a szárhegyiek minden évben ismét nagy káposztafesztivált szerveznek. A káposztásban mintegy 800 család termeli a zöldséget a maga 2 és 10 ár közötti részében. Az ünnepség napján közösen vágják le a káposztafejeket, a bő termést pedig nagy eszem-iszommal, káposztás ételekből álló lakomával, este pedig mulattsággal ünnepelik meg.

Szárhegyen nemcsak kiváló tanárok, hanem elismert orvosok . Az önkormányzat épületeiben, saját felszereléssel gyógyitják a betegeket a fog- és családorvosok. A rendelők felszereltségét bizonyítja az is, hogy néhány neves szakember itt is rendel és végzi el a kezeléseket. 
A helyiek jelentős többségének a mindennapi megélhetését a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelenti, a környék messzeföldön híres burgonya és káposzta terméséről. Sokan akik a városokban dolgoznak, nem tudják kellőképpen művelni földjeiket, ezért ezeknek a területeknek a megmunkálását a Bástya Mezőgazdasági Társas végzi. Habár a társas működése sokszor nehézségekbe ütközik, a megyében szinte egyedülállóként életképes. Folyamatosan figyelnek a pályázati lehetőségekre és megfelelő gépparkot is sikerült kiépíteniük. A családok által beadott földek összterülete meghaladja az 1100 hektárt, ezeken leginkább burgonyát és búzát termelnek, a termény értékesítése a társas vezetőségének a feladata. 
A község másik erőforrása az erdő, a szárhegyi területeken a magánerdők mellett közbirtokossági erdők és legelők is vannak, ezek a közösségben maradók területeit foglalják magukba. Fontos jellemzőjük, hogy a közös tulajdon és haszonélvezeti jog mellett, a tagokat egy bizonyos eszmei arányrész illeti meg. A faluban két, a Szárhegy és a Borszék közbirtokosság mûködik, az utóbbi azonban mindössze 286 hektárt kapott vissza az államosított területekből. A Szárhegy közbirtokosságnak több mind 4000 hektár területe volt, ebből jelenleg 2569 hektárt birtokol. A közösnek több mint 1400 tagja van. 
Ezekben a hatalmas erdőkben számos vadállat él, az őzek és nyuszik mellett, medvék, vaddisznók, rókák és farkasok lakják a sűrűségeket, ami jó feltételeket teremt a vadászturizmushoz. A vadászati lehetőség mellett, azonban nagy népszerűségnek örvend, maga a vadles is.

Ekkora erdős területek mellett nemcsoda, hogy a község területén két fafeldolgozó üzem is működik. A közepes vállalkozások mintegy 100 helybélinek tudnak munkát adni. A fafeldolgozás itt az erdőkitermeléstől kezdődik és egészen a késztermék becsomagolásáig tart. Itt a legkorszerűbb technikával ellátott üzemben bútor is készül, de a legfontosabb végtermék a lakóház. 
A faluban a hagyományos mesterségekkel is találkozhatunk. 
Kozma Mária az egyik elismert fafaragó. Az ügyeskezû asszony szebbnél szebb dísztárgyakat farag: tűkörkeretet, csillárt, vázát. A keze alól került ki már szobor is, de talán a legértékesebb munkái a bútorok, a népi, faragott asztalok, székek, ládák, szekrények. Az ügyes népmûvész ugyanakkor panziót is mûködtet, ahogy a helyiek mondják háziasszony szerepet is vállal. A két margarétás panzióban négy szoba áll a vendégek fogadására és félpanziós ellátást is biztosítanak. 
A másik igencsak ügyes mester a faluban, Czimbalmos Kálmán bácsi, a kovács. Messzeföldről járnak hozzá a megrendelők, hisz keze alatt kivirágzik a kemény vas, ahogy könnyedén hajlítja, formázza a fémet. A kovácsmester 1974 óta részt vesz az alkotótáborokban, ismeri és barátja az összes mesternek, akiknek a kastély helyreállítása köszönhető, és az újjászületett épületben nincs olyan fémmunka, melyben nem volna benne a kezemunkája a szárhegyi kovácsnak. 
Aki mindezek megtekintésére szivesen vállalkozna, annak szállás és étkezési lehetőséget kínál a községben mûködő faluturizmus hálózat, az OVR- Lázár Társaság, mely Alapítványként 1991 óta mûködik. A szervezet több mind 15 családot ölel fel, melyek a turisztikai minisztérium engedélyével mûködtetik többnyire két margarettás vendégfogadó házaikat, ahol kérésre teljes vagy félpanziós ellátást biztosítanak, finom, helyi ízekkel. Az igényesebbek három margarettás Panziót is találnak, mint a Becze Vendégház. A szervezet programlehetőségeket is biztosít a vendégeknek: szekeres, gyalog, lovas és kvad túrákra, piknikre télen pedig szános kirándulásra lehet jelentkezni. A séták, korcsolyázás vagy síelés után este közös vacsorával, táncházzal zárják a napot. Évente hat nagyobb rendezvényre várják a vendégeket: farsangra, húsvétra, a csíksomlyói búcsú alkalmával, a falunapokra, a káposztafesztiválra valamint szilveszterezni. 
De az utazó bármikor megpihenhet itt, hisz Szárhegy lakói mindig nagy örömmel és szeretettel fogadják vendégeiket.

HELYTÖRTÉNET

 Legrégebbi említése 1505-ből való. Ez év március 12-én II. Ulászló utasította a kolozsvári konventet, hogy Gyergyai vagyis Szárhegyaljai Lázár Andrást iktassa be a marosszéki Kisfalud birtokába, amelyet 1.000 forintért vett Esztergomi Székely Ferenctől. A következő egy 1566. július 11-én kelt oklevél, amely arról értesít, hogy „Gergioban Zarhegijben eötven het ház jobaggioth” adományozott János Zsigmond Lázár Istvánnak.

Egy évre rá a 25 dénáros adókivetési lajstromban Szárhegy 48 kapuval és négy égés miatt mentesített megadózottal szerepel.

A település azonban a dokumentumokban történt első említése előtti időszakból való. Létrejötte a XIII. század második felére, a tatárdúlás utáni időszakra tehető. Az 1332-1334. évi pápai tizedjegyzékekben névszerint nem találkozunk vele, de egyike lehetett a három gyergyói egyházközségnek, amelynek akkor csak a papját tüntették fel. A több átalakítást megért plébánia-templom szentélyének ablakai és a torony alján lévő két csúcsíves ajtó XV. századi gótikus építészetre utal.

Elnevezése Szárhegyalja volt, majd Szárhegy, Gyergyószárhegy.

Románul 1850-től több változatban is megjelent míg 1921-ben megkapta a Lazarea végleges nevet. Ma ez a hivatalos román illetve nemzetközi neve.

A Szárhegy (Tarhegy) név kopasz, csupasz, tar hegyet jelent.

Lakói teljes fölényben székelyek, akik letelepedésükkor nemzetiségi szervezetben éltek, amely ősi berendezkedés fennmaradt a XVI. századig. Hadi kötelezettségeik fejében adómentességet élveztek, a földet, mint ősiséget, saját szokásaik szerint birtokolták, polgári ügyeiket önigazgatási jogaik és rendszabályaik alapján intézték. Személyükre nézve mindannyian szabadok voltak.

A falurendszer kialakulása után a falvakat tízes részekre osztották katonai szempontokat követve. Ezt a szervezést használták még a XVII. században is. A szárhegyiek Újfalu egy részével és Kilyénfalvával alkották Elekes Péter százát.

Az 1562-es székely felkelés következményeként a megtorló intézkedések sújtották őket is, mint megannyi székely település lakóit. A közszékelyeket fejedelmi jobbágyokká tették és adófizetésre kötelezték. 1570 körül Szárhegyen a főemberek (primorok) sorába tartozó Lázár családon kívül még öt kisnemesnek elismert lófő élt a jobbággyá tett közszékelyeken kívül.

A gyergyói székelyek, beleértve a szárhegyieket is, résztvevői és egyben a megtorlás alanyai (Véres Farsang) az 1595. évi havasalföldi hadjáratnak.

Egy 1614-es összeírásból tűnik ki, hogy a közszékelyek ebben az időben, Báthori Zsigmond fejedelem jóvoltából, visszakapták szabadságukat. Az ezidőtájt zömében szabadrendűekből álló falu, katona kötelezettsége révén, részt vett a fejedelemséget érintő hadi eseményekben. Többen érdemeik elismerése fejében nemesi vagy lófőségi kiváltságlevelet kaptak.

1658-ban, amikor a trónfosztott II. Rákóczi György ellen büntető hadjáratot indított a török, Moldva felől Gyergyóba is betört egy tatár-moldvai csapat. A támadókat a gyergyóiak Gábor deák vezetésével legyőzték és kikergették. Az ütközet színhelyéül megadott Tatárhalom nevű hely Szárhegy és Ditró között terül el, ahová állítólag több, mint 450 támadót temettek el.

1661-ben a vidék újabb török-tatár invázió áldozata lett. A beözönlő támadók feldúlták és felégették egész Csíkot és Gyergyót, majd rabságba hurcolták a lakosság egy jelentős részét.

A XVII. század húszas éveiben Lázár István, Bethlen Gábor unokatestvére, aki a vidék legtekintélyesebb embere volt, kastéllyá alakította át a szárhegyi udvarházat, majd 1665-ben pedig fia, ugyancsak István, feltételeket biztosított a ferencrendi zárda megalakításához. Ebben az időben Szárhegy a Gyergyói medence közigazgatási, politikai és művelődési központja lett.

A XVII. század második felére a szárhegyi jobbágyállapotúak száma érezhetően megnőtt. A Lázárok hatalma megerősödése ellenére Szárhegy megmaradt túlnyomóan szabad székely rendű településnek. A két részre osztott határt szerre művelték, egyik évben a felső fordulót, a másikban az alsót. Az állattartásban túlsúlyban volt a nagyállat: szarvasmarha és ló.

1704-ben Csík- Gyergyó- Kászon székkel együtt Rákóczi pártjára állt. A Székelyföld visszahódítására küldött Acton, császári ezredes, megtorlásként elpusztította Gyergyó több faluját és kifosztotta a lakosságot. Ekkor gyújtották fel a már azelőtt kifosztott szárhegyi kastélyt. A pusztítást a falu sem kerülhette el. 1709- ben pedig a kolostor lett a tűz martaléka. Az 1711-es szatmári béke következtében megszűnt a hagyományos székely katonai szolgálat. A katonai erőszakkal megvalósított határőr szervezés alkalmával (vö. SICULICIDIUM - „madéfalvi veszedelem”) Csík- Gyergyó- Kászon székben 4982 családfőt írtak össze. Az új szervezkedés lényeges módosulásokat illetve nehézségeket hozott a falu társadalmi és gazdasági életében. A lakosság kevés százaléka képezte a birtokos nemesek, armalisták és szabad székelyek csoportját, míg a túlnyomó többséget a jobbágyok (zömével a Lázár családot szolgálták) és zsellérek alkották. Az 1813-1817. évi Moldvába való kivándorlás a szárazság okozta nincstelenségnek tudható be.

A faluközösség belső ügyeit a falugyűlés, a faluszéke, a falubíró és az esküdtek (hütösök) intézték a következő 1773-as feljegyzés szerint: „...miolta a katonaság ide Gyergyóba béférkezett, már az oltától fogván nem lehet oly könnyen a jobbágynak szabad emberrel perelni, elsőbben a katona tisztjének hírt kell tenni, és a szabadságot adván, mozdíthat ellene pert, de ottan is különben a vétket el nem engedik...”

Ami az 1848-as forradalom utáni társadalmi tagolódást illeti, - habár nagy hatással volt a polgári átalakulás,- a régi rendi rendi állapot tudati maradványai még évtízedeken át megőrződtek. A földtulajdonhoz való viszony a falu parasztságát két nagy kategóriára osztotta, birtokosokra és birtoktalanokra. Így a következő társadalmi rétegek alakultak ki: nagybirtokosok, kis- és középgazdák és végül a földdel nem rendelkezők. A főfoglalkozás továbbra is a földművelés és állattenyésztés volt.

A falu egyik fő jövedelmi forrása ugyanakkor az erdő volt. Borszék Szárhegy és Ditró közös birtokát képezte. A borvíz értékesítésének fellendülésével, a fürdőtelep kiépítésével és a havasok értékesítésével a két falu jövedelme jelentős volt. Az 1908-1909-ben végrehajtott arányosításkor a közösen használt erdők közbirtokossági kezelésbe kerültek. Külön vált Szárhegy és Ditró közös tulajdonát képező Borszék közbirtokossága is. A birtokosság ugyanakkor a községnek kiszakított 500 hold erdőt a kozségi kiadások fedezésére, a pótadó terhek törlesztésére, egyéb célra pedig még 1000 holdat hagytak ugyancsak a községnek. Az iskola alap 132 hold erdőt kapott, a zárda 156-ot. A község közös erdeinek és legelőinek szervezett formában történő kezelésére 1908-1910 között került sor, akkor amikor megszervezték a közbirtokosságot, az osztatlan maradt erdők és legelők kezelő intézményét. A közbirtokosság ujjászervezésére 2000 elején került sor.

A 20. század elejére mind nagyobb szerepet kapott az ipari tevékenység: A Szármány hegy délnyugati sarkánál található márvány porát már az 1850-es években szállították a görgényi porcelángyárhoz. Nagyobb méretű ipari tevékenységet azonban a fűrészárú gyártás jelentett. Ezt lendítette fel leghamarabb a vidéknek a vasúthálózatba való bekapcsolása 1909-ben.

A polgári korszakban a mindennapi közigazgatási tevékenységeket az elöljáróság látta el. Az elöljáróságot a bíró, albíró, adószedő, közgyám és egy hites alkotta. Az írásbeli teendőket a jegyző végezte. Az elöljáróság munkáját szabályozta illetve segítette a képviselőtestület. A csendőrőrsöt 1908-ban állították fel.

A világháborúk Szárhegy községnek is nagy veszteséget jelentettek. Az I. világháború alatt több, mint félezer embert mozgósítottak és vittek a frontra, akik közül 236-an sosem látták viszont szülőföldjüket. A II. világháború idején 78-an estek el a harctéren vagy fogolytáborokban.

Az 1921-es földreform rendkívül súlyosan érintette a községet, hiszen az I-es határrészből 1875 hold 1305 négyszögöl, míg a II-es határrészből 3975 hold 271 négyszögöl került kisajátításra. Az I-es határrészben kisajátított földekből 515 holdat községi erdőként, 318 holdat községi legelőként, 395 holdat terméktelenként a község visszakapott. 13 holdat 126 földigénylő között osztottak ki. A többi a románosítási politika és kommunizmus áldozata lett.

A II-es határban kisajátításra került, a magán erdők mellett, a római katolikus egyházközség, a zárda és községi iskola erdeje, a község 1706 holdnyi és a közbirtokosság 917 holdnyi birtoka. A Szárhegy és Tölgyes telekkönyvén nyilvántartott Csíki Magánjavak 23550 hold területéből kisajátítottak 8530 holdat. Így a II-es határban kisajátított össz. 12505 holdat felosztották Bélbor, Szárhegy, Holló, Borszék településeknek, sőt 11 hold 208 négyszögöl állami rezervába maradt.

A gróf Lázár Mór örököseinek Székpatakán fekvő 1042 hold erdős és legelő területét külön kisajátították és egy részét átadták Gyergyóvárhegynek valamint Galócásnak.

A kommunizmus és a románosítási politika nemcsak a gazdasági életben jelentett nagy hiányosságot, hanem jelentős hátrányt idézett elő a szellemi életben is. Az iskolákból egyre jobban, sőt némelyekben teljesen kimaradt a magyar identitás kialakulását elősegítő oktatás és nevelés. Az államilag működtetett oktatási intézményekben tiltották a vallás gyakorlását, bűntették az ellenszegülést. Ennek értelmében közel 50 év vallástalan és etikátlan nevelés erdménye lett a 2000-ben megállapított nagyméretű szellemi és ezzel együtt anyagi hiányosság.

Jelenleg a község állapota javuló félben van, a magánjavak, egyházi tulajdonok jórésze visszaadásra került, habár ma is folynak a visszaszolgáltatással kapcsolatos, nem akadálymentes küzdelmek. Ezeket a munkálatokat végzik a visszaalakított közbirtokosságok, melyhez segítséget nyújt a Polgármesteri Hivatal és Tanácstestület. Javában folyik a község infrastrukturális fejlesztése: csatornahálózat kiépítése, sportcsarnok építése, ivóvízhálózat kibővítése, Güdüc falu fejlesztése stb.

A község népessége egyre jobban csökkenő irányt mutat, melyet okoz az elszegényedés, kivándorlás és kismértékű szaporulat. Ma Gyergyószárhegy községben közel 3600 lakos él.

A magánvállakozók fő foglalkozási területe az erdőkitermelés, fafeldolgozás és mezőgazdaság. Az agrártevékenységek jórészét a Társas vállalkozások végzik, ahol a földeket tömbösítve művelik jövedelmi részesedést biztosítva arány szerint minden tulajdonos tagnak. A közeli városban felszámolt üzemek nagymértékű munkanélküliséget jelentenek, a lakosság közel 40 százaléka létminimum alatt él. A fejlődés reménye a magánvállalkozásokban, a szakszerű erdőgazdálkodásban, a faiparban és faluturizmusban rejlik.

Szárhegy község etnikai összetételében ma is 95 százalékot a magyarság tesz ki, a többi 5 százalékot a betelepült román és cigány nemzetiségű családok jelentik.

Vallási hovatartozás szempontjából 95 százalékot tesznek ki a római katolikusok.

A sport és művelődési életben fontos szerepet tölt be a Bástya Sportklub, Cika Hagyományőrző Csoport, Ífjúsági Csoport(Ifi Klub), "Szárhegyi Torzsások" Turisztikai Egyesület, Együtt Szárhegyért Egyesület, Kájoni János Zenei Társaság, Bethlen Gábor Egyesület, O.V.R. Lázár Társaság és a Pro Güdüc Egyesület. A község fontosabb vallási és közéleti rendezvényei (részletesen megtalálható aSport/Kultúra fejezet Eseménynaptár pontban):

Február – Farsangi rendezvények

Március 15. –Nemzeti ünnepi rendezvény

Húsvét – Húsvéti hagyományos kulturális rendezvény

Pünkösd – Búcsújárás, kicsi búcsú

Június 1. – Gyereknapi rendezvények

Július – Güdüci Kulturális Napok, sportrendezvények, bajnokságok

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony ünnepe, búcsú, Szárhegyi Napok

Szeptember – Sportrendezvények, bajnokságok

Október – Káposztavágó fesztivál

December-február – Jégkorong bajnokságok

December – Karácsonyi rendezvények

Gyergyószárhegy politikiai illetve érdekvédelmi tevékenységeit ma már több szerveződés is képviseli, nevezetesen: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), Magyar Polgári Párt (MPP).