A Hargita megyében található Felcsíki-medence legészakibb és legnagyobb települése Csíkszentdomokos. Az Olt felső folyása, a Csíkot Gyergyóval összekötő országút, valamint a Balánbányára vezető megyei út kereszteződésénél terül el a falu. Felcsík legnépesebb települése, lakosainak száma megközelíti a 6400 főt. A Csíksomlyótól 30, a Gyilkos-tótól 50 km-re fekvő települést hegyek veszik körül. Kilátás nyílik a faluból a Nagyhagymás különleges szépségű hegyvonulatára, középen az Egyeskővel.

VENDÉGLÁTÁS

A község nagy lélekszámának és viszonylag nagy kiterjedésének köszönhetően sokszínű látnivalókat kínál az idelátogatóknak. Nemcsak évente egyszer, Pünkösdkor, hanem sok más alkalommal is változatos programokkal, rendezvényekkel várjuk a vendégeket. A csendes, nyugodt életmód és a természeti értékek mellett a falu ereje a hagyományokban van. A régi világkép, értékek, szokások itt is változnak, de a hagyományos világnak még vannak olyan részelemei, melyek máig érintetlenek, és amelyekből számos néprajzi munka és dokumentumfilm adott már ízelítőt.

Csendes, pihentető hétvége Csíkszentdomokoson

Nyugodt kikapcsolódásra vágyó (idős és fiatal) családoknak ajánljuk hétvégi programunkat. Péntek délutántól vasárnap estig (vagy a vendég igényei szerinti időtartamban) az elszállásolást családi házaknál, félpanzióval biztosítjuk. Ebédelési lehetőség a Kárpátia panzióban vagy a szálláshelyen is van. A mellékelt kis füzet a faluban meglátogatható legtöbb intézményről részletes ismertetőt ad.  Ezek meglátogatása, a falu nevezetességeinek (tájházak, múzeumok, templom, gáborkerti emlékmű, iskolák) bemutatása igény szerint gazdagítható a környék természeti és kulturális értékeinek meglátogatásával. A vendégek rendelkezésére áll egy idegenvezető, aki egész nap a csoporttal van, nagyobb csoportok esetében több idegenvezető is társul a csoporthoz.

Szekeres kirándulások a környező hegyekbe

Ezen kirándulások tervezhetők egy vagy több naposra igény szerint. Fontosabb látnivalók: Nagyhagymás (1792 m), Egyeskő (1504 m), az Olt folyó forrása. Szekerekkel vagy hegyi gyalogtúrán könnyen elérhetők innen Gyimesközéplok festői szépségű „patakai” is. Részletes programok és időpont igényelhető e-mailen, illetve telefonon, az alább megadott elérhetőségeken.

Jeles napok Csíkszentdomokoson

A falu nagytöbbsége katolikus. A hivatalos egyházi ünnepek (Virágvasárnap, Nagyhét, Húsvét, adventi vasárnapok, Karácsony, Úrnapja, Szt. Antal napja, Búzaszentelő) és a magyar nemzeti ünnepek (március 15., augusztus 20.) alkalmával bensőséges hangulatú, ugyanakkor ősi (más településeken többnyire már kihalt) szokásokban bővelkedő, látványokban gazdag ünnepségeket szervez a falu,  melyekre mindig szívesen látják a vendégeket is.

Farsangtemetés

Csíkszentdomokos sajátos farsangbúcsúztatót tart, mely tárgya volt már sok néprajzi tanulmánynak is. A farsangot egy Illyés nevű szalmabábu testesíti meg, „akit” egy taligákból összeállított szekéren, jelmezes, tréfálkozó alakok kíséretében végighúznak a faluban, majd „elsiratnak” és elégetnek. Az egész napos rendezvényt húshagyó kedden tartják, és éjfélig tartó mulatozással végződik.

Szt. Domokos napja

A község életében mindennél fontosabb az összetartozást jelentő búcsú napja, augusztus 8., Szt. Domokos ünnepe. Régen, amikor a lányok szolgálni mentek, azzal a kikötéssel írták alá a szerződésüket, hogy minden évben, a falu búcsúnapjára haza kell engedni őket szabadságra. Mára három napos ünneppé nőtte ki magát, így ezekre a napokra igyekszik minden innen külföldre szakadt falubeli hazajönni, és rokonaival, falustársaival ünnepelni. Rendezvényeinkre igényes programokkal várjuk kedves vendégeinket is

Gáborkerti megemlékezés

1944. október 8-án az Észak-Erdélybe bevonuló orosz csapatok mögött érkező román félkatonai szervezet a lakosság megfélemlítésére, és az 1940-44 közötti  „kicsi magyar világ” miatti bosszúból 11 ártatlan embert lőtt le Csíkszentdomokoson, a Gáborkertben. A falu mind a mai napig évente megemlékezést tart a tömegsír mellett, és szentmisét mutatnak be az áldozatok emlékére. A rémtett helyszínéhez közel, a Temetődombon márvány emlékmű áll a 11 áldozat tiszteletére.

Pásztorbükki búcsú

A XVI. század végén Erdélyben uralkodó Báthory István és Zsigmond fejedelmek a székelyek ősi jogainak megtépázásával, sokszorosan be nem tartott politikai ígéreteikkel vívták ki acsíkiak gyűlöletét. A bosszú a fiatalon fejedelemmé lett, bíborosi címet is viselő Báthori Endrét (Andrást) érte utol, akit – a népi emlékezet szerint - a Pásztorbükk nevű erdőn fejezett le 1599-ben a csíkszentdomokosi születésű Nagy Kristály András. Minden év október második vasárnapján engesztelő búcsút tartanak gyilkosság helyszínén, ahol emlékmű is épült, és egy 2012-ben újra felállított nyitott kápolna is várja a látogatókat. A páratlan szépségű kilátás miatt is érdemes ide szekérrel vagy gyalog ellátogatni: az Egyeskő, a Nagyhagymás és az Öcsém hegyek látványán túl jó idő esetén a gyergyói medencéig is el lehet látni.