TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
LOCALITĂȚI ÎNFRĂȚITE
Szilágynagyfalu
Románia
Szilágynagyfalu - románul Nuşfalău - Szilágy megye nyugati részén, a Tisza vízrendszeréhez tartozó Berettyó felső folyása mentén, a Berettyó-felvidéken, fontos utak csomópontjában fekszik, 215 méter tengerszint feletti magasságban. Területe 3670 hektár, a legutóbbi, 1992. évi népszámlálás szerint lakosainak száma 3365 fő, a megye harmadik legnagyobb települése. Református magyarok lakják. 1968-tól négy település - Szilágynagyfalu, Szilágybagos, Szilágyborzás és Bürgezd - közigazgatási központja. A honfoglalást megelőzően területén avarok és szlávok éltek. Korai jelenlétüket a falu határában levő temetkezési halmok, a kurgánok, valamint számos víz- és településnév - Kraszna, Bisztra, Kaznacs és így tovább - bizonyítja.
________________________________________________________________________________________________
Recsk
Magyarország
2015. március hónapjától testvértelepülése községünknek. Heves megye északnyugati részén helyezkedik el,Gyöngyöstől 34 kilométerre,Egertől 24 kilométer távolságra. Elérhető a 24-es főúton. Recsknek 1950-től lett önálló Tanácsa. Kezdetben a pétervásárai, 1966-tól az egri járáshoz csatolták. 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett. A munkaképes lakosság foglalkoztatását a korábbi évtizedekben az ércbánya, a kőbánya és a környező települések üzemei biztosították. Az időközben bekövetkező változások kapcsán (parádsasvári üveggyár bezárás, ércbánya tartós szüneteltetés) igen sok dolgozónak kellett munkahelyét elhagynia. Ma a gazdasági szférában több Rt, Kft, és több mint száz vállalkozás alkotja.
Recsk mára fejlődésnek indult, lakossága 2011 január 1-i statisztikai adat szerint 2927 fő.
www.recsk.hu
________________________________________________________________________________________________
Magyargéc
Magyarország
Magyargéc Nógrád megye közepén, a Cserhát domborulatainak különlegesen szép karéjában található, természeti értékekben és néprajzi hagyományokban gazdag község. A hozzá tartozó Kisgéc településrésszel együtt a Megyer-patak partján, Szécsény és Salgótarján városok között, a megyeszékhelytől nyugatra fekszik. A település állandó népessége 901 fő. 1910-ben 722 magyar lakosa volt. Ebből 691 római katolikus, 10 református, 15 evangélikus volt.A község vezetése fontosnak tartja a fiatalokban a hovatartozás érzésének, a szülőfalu iránti szeretet tudatosítását, hogy megakadályozzák az ifjúság elvándorlását, és megelőzzék Magyargéc elöregedését. E cél elérésének egyik eszköze a település minden rétegét érintő, megmozgató helyi rendezvények – Gyereknap, Szüreti, Márton napi fáklyás felvonulás, „Szeretet utca” szabadtéri karácsonyi ünnep és vásár - szervezése, valamint munkahelyek biztosítása. 14 fő állandó és 76 fő közfoglalkoztatott alkalmazásával a községben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.
www.magyargec.hu
__________________________________________________________________________________________
Újszentiván
Magyarország
Újszentiván neve a középkorban Szent Iván volt. Nevét templomáról kapta, s első írásos előfordulása két, 1411-ben – 594 évvel ezelőtt – kelt oklevélben olvasható. Szeged (Szőreg) belterületének szélétől alig 1 km-re fekvő község dinamikusnépességnövekedést mutat, hiszen a régióközpont jellegzetes szuburbán településének tekinthető. A tiszaszigeti határátkelőhelyhez vezető út mentén helyezkedik el. A falu szerb és magyar lakosságú. Gazdaságában a mezőgazdaság dominál.
Sződliget
Magyarország
2007. augusztus hónapjától testvértelepülése községünknek. A több, mint 4000 lakosú község Pest megye északi részén, Budapesttől 30 km-re helyezkedik el. Sződliget eredetileg Sződ községhez tartozott és már a történeti fejlődés során igen korán emberi szálláshelyként tartották számon. Sződ község közigazgatásából 1950. január 1-jén vált ki és 1950. október 1-jétől önálló tanáccsal bíró község lett. Említésre méltó egy ipari emlék, a pilisi pálosok dunai malma, amely már 1458-ban is üzemelt a község határában.
További nevezetességei: Római katolikus templom (a főtéren), Református templom ( a Szt. István utcában), Petőfi-szobor (a főtéren), Horgásztó (Torony-tó), Jachtkikötő, Bagolyvár, régi épület és a szép Dunapart.
Boldog
Magyarország
1995 októberétől testvértelepülése Csíkszentdomokosnak. Boldog Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja, a Zagyva és a Galga folyók között, három megye találkozásánál fekszik. A település és határa régészeti leletekben gazdag. Nevezetességei: az 1871-ben épült, műemlék jellegű tájház, a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatja be ,barokk stílusú templom, kertjében a Nepomuki Szent János szobor, hőskert az I. és II. Világháborús emlékmművel, temetői kápolna, falán Dr.Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával.
Szentdomonkos
Magyarország
1996 óta van testvéri kapcsolat a két falu között. Szentdomonkos Heves megye északi határához közel, a Pétervásári-dombságon, Pétervásárától 12 km-re, északkeletre fekvő település. Nevezetességei: barokk templom a XVI. században épült, Szent Domonkost ábrázoló főoltárkép, az első világháború után keletkezett Tormás-szög, az I. és II. világháborúban elesett hősök nevét őrző emléktábla.
Berzence
Magyarország
Berzence Magyarország DNY-i részét magába foglaló Dunántúli dombság és azon belül, a Belső- Somogy középtájban helyezkedik el, 1990 nyarától hivatalosan is testvértelepülése községünknek.
A természet és a társadalom kölcsönhatásából kialakult egyedi tájértékek között található az anyagnyerő helyként szereplő kavicsbánya-tó. A helyben található földművek közül említendő érték a Dombó csatorna, a fás növények közül a "Remiz" idős tölgy fái és a fás legelők, továbbá kiemelendő a település központi részén található középkori várrom, mely a palánk erősítésű vár téglafalú tornyának romját és a "várdombot" foglalja magába.
Épített örökségük része a Festetics család vadász kastélya, a római katolikus plébánia -templom, a Szent Antal kápolna és a Jézus Szíve kápolna valamint az Árpád téren levő "Nepomuki" szoborcsoport.
A központi elhelyezkedésű posta-fogadó épületéhez szervesen kapcsolódik a Makovecz Imre által megálmodott új épület-szárny, amely a művelődési háznak ad otthont.
Jakabszállás
Magyarország
1991 óta van testvérkapcsolatban Csíkszentdomokossal.Jakabszállás 1924-ben lett önálló község, akkor épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet a ferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben , a református templom jóval később, a '60-as évek elején épült. A falu központjában lévő Emlékparkban az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét emlékfalon örökítették meg. Itt látható Túri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája is. A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Csík Imre magánrepülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, ekkor még füves pályával, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült.
Balatonszemes
Magyarország
Balatonszemes a Balaton délipartján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán közelíthető meg (távolsága Budapesttől 130 km). A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a part menti fél-egy km széles síkságba. 2010-től a község testvértelepülése.
Hajdusámson
Magyarország
Hajdúsámson az ország térszerkezetében az Alföld határ közeli térségében, Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a megyeszékhelytől, Debrecentől 10 km-re helyezkedik el. A települést átszeli a 471. számú főút, valamint Debrecen-Mátészalka irányában a vasútvonal. A település mind vasúton, mind közúton jól megközelíthető. A település területe 6952 hektár, ebből belterület 506,7 hektár. Hajdúsámson alapvetően mezőgazdasági település. Jelentős hagyományai vannak a kertkultúrának, valamint az állattartásnak. A városnak három jelentős külterületi lakott helye van: Ligettanya, Martinka és Sámsonkert. Martinka és Sámsonkert településrészek az egykori szőlőskertekből alakultak ki. 2013-ben kötődött a testvértelepülési egyezmény.
domokos.ro/webmail
